Az aromaterápia eredete évezredekre nyúlik vissza. A növények gyógyító eszenciái a gyökerekben, levelekben, virágokban, gyantában vagy a kéregben rejlenek.
Az illóolajoknak is külön történelme van, most csak annyit említenék, hogy már az Ókortól kezdve alkalmaztak gyantából, fakéregből és virágszirmokból kivont értékes illóolajokat, részben kellemes illatuk miatt, részben gyógyszerként, illetve vallási célokra.
Magát az aromaterápia elnevezést egy francia vegyész, René-Maurice Gattafossé használta először, 1928-ban.
Érdeklődését az keltette fel, hogy saját magán tapasztalta meg jótékony és gyógyító hatásukat, ugyanis a kezén lévő égett seb a rácsöppentett levendulaolajtól hamar begyógyult.
Ezt követően tanulmányozni kezdte az illóolajok tulajdonságait és az ő kutatásait vitték később tovább mások.
Napjainkban igen nagy népszerűsége van az aromaterápiának, széles körben ismerik és alkalmazzák.
Jótékony hatásaik
Az illóolajok testi, lelki és szellemi szinten hatnak. Alkotórészeik jelentős gyógyhatással bírnak, számos fizikai panasz enyhíthető ezzel a módszerrel, pl. stressz okozta tünetek, fejfájás, migrén, izomfájdalmak, vérnyomás problémák, megfázás, légzési nehézségek. Tovább
Következik: őszi illóolajok
